Az inzulinrezisztencia jelei, tünetei és kezelése

Manapság egyre többet hallani a cukorbetegségekről, az egészségtelen és mozgáshiányos életmód negatív következményeiről, ugyanakkor egyre több tévhit vagy téves információ is megjelenik. Ezzel a cikkünkkel szeretnénk egy kicsit körbejárni az inzulinrezisztencia kialakulását, és rávilágítani a cukorbetegséggel való kapcsolatára, mert fontos tudni, hogy a kettő nem egy és ugyanaz!

Először is nézzük meg, mi is az inzulin?

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami elősegíti, hogy a vérben lévő glükóz bejusson az izom-, zsír- és májsejtekbe, ahol energiaként hasznosul. Étkezés után nő a vérben a glükóz szintje – ez a vércukorszint – és ennek hatására a hasnyálmirigy inzulint bocsát a vérbe. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, ezzel normál értékek között tartja és táplálja a sejteket.

Mi az IR – inzulinrezisztencia?

Akkor beszélünk inzulinrezisztenciáról, amikor az izom-, zsír- és májsejtek nem jól reagálnak az inzulinra, és nem tudják könnyen felvenni a glükózt a vérből. Következésképpen a hasnyálmirigy még több inzulint termel, hogy segítse a glükózt beépülni a sejtekbe. Amíg ez a termelés eléri a megfelelő szintet, amivel kompenzálni tudja a sejtek gyenge reakcióját az inzulinra, addig a vércukor az egészséges szinten belül marad. Azonban egy idő után az inzulint termelő bétasejtek elfáradnak, és bár a hasnyálmirigy próbálja fenntartani a normális szintet, nem sikerül neki. A sejtek lassan ellenállóvá válhatnak a megtermelt inzulinnal szemben. Mivel nem jól ismerik fel a jelenlétét, a glükóz nem tud beépülni és a sejtek tápanyag nélkül maradnak.

Az inzulinra való érzékenység a szervezeten belül kialakult szénhidrát-anyagcserezavar, aminek következtében cukor halmozódik fel a vérben – ez pedig cukorbetegséghez vezet. Ezért is nevezik az IR-t a diabétesz előszobájának, vagy pre-diabétesznek.

Az inzulinrezisztencia okai

A pontos okai mai napig nem ismertek, de a családban előforduló 2-es típusú cukorbetegség, a túlsúly és az inaktív életmód növelheti a kockázatot. Fontos megjegyezni, hogy nem kell túlsúlyosnak lenni ahhoz, hogy valakinek inzulinrezisztenciája legyen.

Természetesen a táplálkozás mindenképp befolyásoló tényező, de nem kizárólagos oka a kialakulásra. Maga a hajlam örökölt, tehát egyes emberekben alapból ott lappang a kialakulás kockázata, de a megjelenéséhez már több dolog szükséges. Az egészségtelen, és cukorban bővelkedő életmód, és mellé a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás hiánya, ami manapság sajnos igen gyakori, nagyban elősegíti a hajlammal rendelkező emberekben az inzulinrezisztencia kialakulását.

Ugyanígy növelheti a kialakulás esélyét a stressz, a kevés alvás, dohányzás, magas koleszterin, gyógyszerek, hormonális készítmények fogyasztása (mint a fogamzásgátló is), de nők esetében még a terhesség is előidézheti.

Az inzulinrezisztencia (IR) tünetei

A tünetek jelentkezése nagyon hosszú folyamat, hiszen a hasnyálmirigy igyekszik a vércukorszintet kordában tartani. Ha sokáig fennáll az inzulintúltermeléses állapot, akkor ez felborul. Ilyenkor már a vércukorszint rendszeres vagy gyakori mérésével észrevehetők kilengések, ami alapján gyanakodni lehet. Ezenkívül az anyagcserezavarokat a következő tünetek jelezhetik:

• Vékony testalkat esetén nehezen vagy egyáltalán nem tud hízni
• Túlsúly esetén fogyási nehézségek
• Rossz alvás, gyakori ébredések éjszaka
• Izzadás éhség esetén, alvás közben
• Erős szőrnövekedés
• Hajhullás
• Fáradtság, szapora szívverés, koncentrációs zavar
• Nőknél rendszertelen menstruáció és petefészek ciszták (PCOS, policisztás ovárium-szindróma)

Hogyan vizsgálható az inzulinrezisztencia?

Az orvostudomány még nem tudott tesztet kifejleszteni az inzulinrezisztenciára, ezért amíg nincsenek tünetek, addig csak cukorterheléses laborvizsgálattal (OGTT-teszt) lehet kimutatni. Ennek szükségességére az általános vérvételi eredmények alapján lehet következtetni, főleg, ha a tünetek is IR-re utalnak.

Az OGTT-teszt nagyjából 2 órás vizsgálat, amit éhgyomorra kell kezdeni. Ekkor meghatározásra kerül az éhgyomori vércukorszint, ami után 75 gramm cukrot 3dl vízben feloldva 5 percen belül meg kell inni. Ezután meghatározott időpontokban (30, 60, 90 és 120 perc elteltével) újra vérvételre kerül sor. A szénhidrát-anyagcsere zavar az első, tehát az éhgyomori vércukorszint és az utolsó mérés alapján már megállapítható.

Az inzulinrezisztencia kezelése = helyes életmód

Mivel az inzulinrezisztenciát észlelni nagyon nehéz, ezért a legjobb kezelés a megelőzés. Az életmódbeli változtatásokkal megelőzhető és visszafordítható folyamat, amennyiben a hasnyálmirigy még elegendő mennyiségű inzulint termel. Ebben az esetben a cukorbetegek diétájához hasonló étrendet tartva még kezelhető lehet. Amikre érdemes figyelni:

• Mindenféleképpen dietetikus segítségét kell kérni a megfelelő étrend összeállításában
• Ha elhízás is van a háttérben, elengedhetetlen a testsúlycsökkentés
• Figyelni kell a bevitt szénhidrát mennyiségére és típusára – a vércukorszint alakulásában a szénhidrátok felszívódási ideje nagy szerepet játszik
• A rostok pozitívan hatnak, mert segítik a szénhidrát lassabb felszívódását – sok zöldség fogyasztása ajánlott
• Lehetőleg kerülni kell a cukrot, mézet és az ezeket tartalmazó készítményeket
• Sportolni, rendszeresen mozogni elengedhetetlen az egészséges életmódhoz
• Ajánlott az alacsony glikémiás indexű (40 alatti) élelmiszerek fogyasztása

Mit tartalmaz az inzulinrezisztencia diéta, étrend

Mivel az inzulinrezisztenciának a „kezelése” az egészséges életmód, így a diéta és javasolt étrend is ebbe az irányba mutat. A szénhidrát-anyagcsere zavart úgy kell helyrehozni, hogy a megfelelő alapanyagok megválasztásával és dietetikus tanácsaival egyéni étrend alapján kalóriákat kell számolni, és el kell osztani a szénhidrát fogyasztását az étkezések között. Sokszor keveset enni, mert így elkerülhető az éhségérzet, és könnyebb fenntartani a vércukorszintet – nem ingadozik annyira napközben. Amit javasolt elkerülni:

• magas glikémiás indexű ételek (gi = 60-100) – pl. zöldségek közül a krumpli
• fehér liszt, fehér rizs és a köles
• alkoholfogyasztás, hiszen magas a cukortartalma
• vörös húsok, tejtermékek
• tejcukros élelmiszerek

Édesítőszerekből jobb utánajárni, melyik lehet megfelelő, ebben segíthet egy korábbi posztunk is, ahol az eritritről írtunk és hasonlítottuk össze más cukorpótlókkal.

Összességében figyelni kell a testünkre, a szervezetünkre, mert jelzi, amikor probléma van. A laborvizsgálatok és a család kórtörténete segíthet a diagnosztizálásban. Az egészséges életmóddal az időben elkapott inzulinrezisztenciát akár helyre is lehet hozni – vagy legalább megelőzni a súlyosabb állapot, a cukorbetegség kialakulását.

Gyakran Ismételt Kérdések