Vegetarianizmus és veganizmus: mi a különbség?

Napjainkban többféle diéta és egészséges étkezi szokás van terjedőben. Sokszor már a fogalmak is összekavarodnak, mint például a vegetarianizmus és veganizmus esetében. Fontos tudni, hogy a kettő nem egy és ugyanaz; nézzük meg a különbségeket!

Mit jelent a vegetarianizmus?

A vegetarianizmus a húsmentes étkezés alapja, ahol többnyire növényi eredetű élelmiszert fogyasztanak. Sokan nem csak diétaként, átmeneti időszakként tekintenek erre, hanem életmódként. Nagyon sok esetben a testi-lelki felüdülés eléréséhez nélkülözhetetlennek tartják a vegetáriánus étrendet. Magának a vegetarianizmusnak többféle fajtája van, amik úgymond ’kiskapuként’ tudnak szolgálni az állati eredetű ételek felé.

A vegetarianizmus fajtái:

Ovo-lakto vegetáriánus

A vegetáriánus étrend leggyakoribb formája. Aki ezt követi, húsmentesen étkezik, ám állati eredetű termékek közül tojást, mézet, tejtermékeket (tejet, joghurtot, túrót, sajtot, tejfölt stb.) is fogyaszt az étkezések alkalmával.

Lakto-vegetarianizmus

Ez eggyel szűkebb réteg, ahol a húsmentes életmód mellett tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, így a sajtok, kecskesajtok is, vajak, tej, tejföl, túró, de még a fagylalt is megengedett.

Ovo-vegetarianizmus

Ez a lakto-vegetarianizmus pepitája, követői tojást fogyasztanak, azonban tejtermékeket nem.

Szemi-vegetáriánus

Sokan nem is sorolják a vegetarianizmushoz, hiszen ebben az esetben nem kizárólag növényi étrendről van szó. Követői az állati eredetű termékek mellett halat is és baromfihúst is rendszeresen fogyaszthatnak. Inkább azért szerepel a vegetáriánusok csoportjai között, mert akik így étkeznek, vegetáriánusnak tartják magukat. A vörös húsokat teljes mértékben kerülik, és halat meg baromfihúst is csak néha esznek.

Flexitarianizmus

Ez sokak szerint egyezik a szemi-vegetarianizmussal, mások szerint nem; az előző csoporthoz hasonlóan flexibilis étrendet jelent, elsősorban növényi alapanyagokból, ám a hal és a csirke mellett a vörös húsokat is engedélyezi néha. Valójában ez az életmód a növényi étrendhez való alkalmazkodás első lépcsőfoka lehet.  A növényekkel gazdagított étrend egészségesebb, és támogatja a frissen és nyersen való felhasználásukat.

Peszkatáriánus

Ez az életmód sem szó szerint vegetáriánus. Előtérbe helyezi a növényi alapú táplálkozást, ám a fehérjeforrást főleg halakból és tenger gyümölcseiből nyeri, emellett követői semmilyen más húst nem fogyasztanak. Tilos a baromfi, sertés, marha, minden fehér és vörös hús, kizárólag a vízi állatok szerepelnek az étrendben a növények mellett.

Pollotariánus

Hasonló a peszkatáriánusok étrendjéhez, de itt a halak helyett a fehérjeforrást a baromfihúsok adják. A növényi étrend mellett a húsféléket a szárnyasok és baromfik adják, ugyanakkor a halak és a vörös húsok is kizáródnak az étrendből.

Hogy különbözik mindezektől a veganizmus?

Először is a veganizmus nem csupán az étrendre vonatkozik, hanem mindenre, amit vásárolunk a ruháktól kezdve a kozmetikumokon át a bútorokig.

 „A vegánság egy olyan filozófia és életforma, amely – amennyire csak lehetséges és kivitelezhető – igyekszik kizárni az állatok élelmezési, ruházkodási vagy bármilyen más célból történő kizsákmányolásának és kegyetlenségének minden formáját; és ezen túlmenően elősegíti az állatok fejlődését, állatmentes alternatívák alkalmazása az állatok és emberek, valamint a környezet javára. Diétás értelemben azt a gyakorlatot jelöli, hogy a teljes egészében vagy részben állati eredetű termékeket mellőznek.” (Forrás)

A vegetarianizmus legszigorúbb étrendje a vegán életmód. Teljes mértékben növényi eredetű ételeket fogyasztanak, semmiféle állati termék nem kerülhet bele. A húsok mellőzése mellett sem a halak, tengeri gyümölcsök, tejtermékek, tojás és még a méz sem lehet összetevője az ételeknek.

Az étrenden kívül ki vannak zárva a mindennapokban a bőrből vagy gyapjúból készült ruházati termékek, táskák, cipők, továbbá parfümök, samponok, illetve más kozmetikai termékeket is mellőznek, amelyek állati eredetűek vagy állatokon tesztelték őket.

A veganizmus élettani hatásai

A vegetáriánus és vegán étrendnek számos előnyös hatása van. Rengeteg kutatás folyik, hogy az emberi szervezetnek valójában milyen mennyiségű állati eredetű táplálékra van szüksége, illetve hogy ezek miképp helyettesíthetők úgy, hogy a szervezet mégis minden tápanyagot megkapjon. Az egészséges életmódot sokszor összekötik a sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával, ami bizony nem véletlen. A rostban gazdag táplálkozás valóban nagyon egészséges, emellett több, fizikailag is megnyilvánuló előnnyel jár:

• A vegán étrendet követők általában könnyebben fogynak, hiszen a legtöbb egészségtelen étel ki van zárva. Alapvetően nem csak a növényi étrend segít, hanem maga a tény, hogy rendszeresen és kiszámíthatóan étkeznek, ezért a szervezetük folyamatosan megkapja a tápanyagokat, nem éheztetik ki szervezetüket.
• Alacsonyabb testtömegindexhez vezethet a húsmentes étrend
• Csökkentheti az elhízás és cukorbetegség kialakulásának kockázatát
• A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyei is csökkenhetnek – ezzel együtt az agyvérzés kockázata és a daganatos megbetegedések is kevésbé érintik a vegánokat
• A magas rosttartalomnak köszönhetően a székrekedés és az emésztőrendszer kóros elváltozásai is megszűnhetnek
• A vegánok sokszor arról számolnak be, hogy energikusabbak, mert a növények, olajos magvak, magas rosttartalmú gabonák növelik a szervezetben felhasználható energiát, ezért úgy érezheted tőle, hogy több energiád van napközben, kevésbé vagy fáradékony.

A vegán étrendben a legtöbb allergén anyagot is mellőzni kell, ezért az allergiák többsége is enyhül, vagy akár teljesen meg is szűnik. Kellemesebb emésztés, kevesebb fejfájás vagy migrén tapasztalható.

A veganizmus veszélyei

Bár nagyon egészségesnek hangzik, hogy valaki növényi étrendre, vagy ennek bármely formájára térjen át, érdemes ezt nagyon tudatosan, ha lehet, akkor szakmai segítséggel összeállítani. Erre azért van szükség, mert a húsok nélkülözésével bizonyos tápanyagok is kikerülnek az étrendből, és ha ezeket nem pótolod megfelelően, kialakulhat vitaminhiány, alultápláltság, több napig tartó hasmenés a magas rosttartalom miatt. Ugyanakkor a növényi étrendnél fokozottan vigyázni kell az ételek elkészítésénél a hozzávalók megtisztítására. Sok esetben használnak növényvédőszereket, amik negatív hatással lehetnek a szervezetre.

A vegán közösség

A „The Vegan Society” 1944-ben alakult, és bár az évek során sok módon lett regisztrálva, az elejétől kezdve arról szólt, hogy nem kizárólag a diéta, de a filozófia és életmód követőit egy csoportba rendezze. Honlapjukon minden fontos információ megtalálható és rengeteg tipp arra vonatkozóan, hogy tud valaki a legkönnyebben vegánná válni, milyen recepteket kövessen, miket vásároljon, hogy kezdjen neki.

Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy bármennyire is elkötelezett valaki, ha gyógyszerről van szó, akkor feltétlenül kövesse az orvosa tanácsait. Ezt azért fontos külön megemlíteni, mert nagyon sok gyógyszeripari terméket tesztelnek először állatokon, mielőtt emberi fogyasztásra biztonságosnak ítélik. Mivel a vegán életmód teljesen elutasítja az állatok kizsákmányolását, így a rajtuk való tesztelést is, sokan gondolhatják, hogy akkor egy ilyen gyógyszert vissza kell utasítani – de még a vegán közösség is hangsúlyozza, hogy ilyen esetben nem a filozófia, hanem az egészség az első. Egy másik szélsőséges eset, hogy az akváriumok, állatkertek és állatparkok olyan helynek számítanak, ahova az igazi, életmód szerinti vegán nem megy, hiszen ezek az állatok is az ember szórakoztatására vannak felhasználva. Ugyanakkor nagyon sokrétűen támogatnak gyógyszeripari cégeket (akik nem tesztelnek állatokon), illetve sok menhelyet, egyesületet, akik állatokat mentenek.

Gyakori kérdések