Gluténérzékenység: típusai, okai és jelei

Gluténérzékenység típusai, okai és jelei

Mi az a gluténérzékenység?

Ahogy arról már a múltkori cikkben is írtunk, a glutén egy összetett fehérje, ami két részből áll: gliadinból és gluteninből. Mivel nem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, nem teljes értékű fehérje. A gluténérzékenységet voltaképpen az egyik összetevő, a gliadin okozza.

Milyen típusai ismertek a gluténérzékenységnek?

Több fajtája is létezik, és nagyon fontos már az elején tisztázni, hogy melyik áll fenn, mert ennek megfelelő, eltérő diétára lesz szükség a jövőben. Sajnos a tünetek nem egyértelműek, mai napig nagyon sok kutatás zajlik ezeknek az elhatárolására egymástól.

A cöliákiás gluténérzékenység

Ez egy öröklődő autoimmun betegség, amikor a szervezet saját magát is megtámadja, mert nem tudja megkülönböztetni az idegen sejteket a sajátjától. Ennek a betegségnek a felderítéséhez 2 vizsgálatra van szükség:

  1. Szerológiai vizsgálat

A vérben lévő specifikus antitesteket vizsgálják. Minél több antitest van, annál súlyosabb a fennálló gluténérzékenység. A vérvizsgálat előtt tanácsos a hétköznapi, megszokott étkezést megtartani, az átlagosnál se nem több, se nem kevesebb glutént fogyasztani, mert ennek mennyisége befolyásolja a vérvizsgálat eredményét.

  1. Szövettani vizsgálat

Erre abban az esetben van szükség, ha a vérvizsgálat pozitív lesz – a szervezetünk saját maga ellen termel antitesteket. A szövettani vizsgálat során vékonybél-biopsziát végeznek, hogy megállapítsák a vékonybél-bolyhok károsodásának mértékét.

A diagnosztizált cöliákiásokra szigorú gluténmentes élet vár annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki társbetegségek. Még a „nyomokbanos” termékek fogyasztása is szigorúan tilos, sőt, ugyanazon edényeket sem lehet otthon használni a gluténos és gluténmentes ételek készítésére. Sajnos erre nincs jelenleg gyógymód, a diétát a betegnek élete végéig meg kell tartania.

A nem cöliákiás gluténérzékenység

Az NCGS = Non-Celiac Gluten Sensitivity megállapítása nem egyszerű, mert a tünetek megegyeznek a fent említett cöliákiás gluténérzékenységgel, jellemző a hasfájás, puffadás, hasmenés. Ezek mellett kevésbé jellemző, de előforduló tünetek lehetnek bőr-, ideg- és nőgyógyászati problémák, fáradékonyság, alvászavar, depresszió és ízületi fájdalom is.

De akkor hogy lehet megkülönböztetni őket, ha a tünetek egyformák? A nem cöliákiás glutén szenzitivitás enyhébb lefolyású, nem jár társbetegségekkel, és nem károsodik a vékonybél fala sem. Általában ez a népességben gyakrabban fordul elő, és leginkább felnőtt korban jelentkezik.

Keveset hallunk erről a betegségről, mert napjainkban nagyon sokan végeznek öndiagnózist, és kezdenek gluténmentes diétába anélkül, hogy orvossal vagy dietetikussal konzultálnának. Ugyanezen okok miatt kevés adat áll rendelkezésre a betegség hosszútávú hatásairól, de általánosan elmondható, hogy a pár hónapig tartó gluténmentes életmód után helyreállítható a szervezet normális működése, és megszűnhetnek a tünetek. Az NCGS-t kizárásos alapon tudják megállapítani, amihez az eliminációs étrendet 2-6 hónapig kell tartani.

Egyéb, kapcsolódó betegségek

  • IBS: irritábilis bélszindróma
    Egy elég gyakori emésztőrendszeri probléma, ami szintén puffadással, hasfájással és hasmenéssel jár. Ez leginkább a vastagbelet érintő rendellenesség, és sajnos a kialakulásának okai még nem pontosan ismertek. Kutatások alapján összekötik a gluténérzékenységre hajlamosító génekkel, de még konkrét és határozott eredmény nem született meg ezek között a betegségek között. Valószínűleg az IBS-ben szenvedő emberek hajlamosabbak a glutén- és laktózintoleranciára.
  • Búzaallergia
    Nem azonos az autoimmun gluténérzékenységgel és az NCGS-sel sem.  Az előfordulása talán ennek a legritkább, és a tünetek is egy kicsit mások. Legtöbbször inkább légúti panaszok és szemviszketés, valamint ehhez hasonló tünetek jelentkeznek, de előfordulhatnak az emésztőrendszeri gondok is. Amikor kiderül a búzaallergia, akkor kezelése szigorúan búzamentes étrenddel történik, ami nem egyenlő a gluténmentes étrenddel. Ebben az esetben az árpa, rozs és más gabonák fogyaszthatók.

Fontos a pontos diagnózis, mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy ételallergiáról van szó, vagy egy autoimmun betegségről!

Miért alakul ki sokaknál gluténérzékenység?

Folyamatosan kutatják ennek a hátterében húzódó okokat, amelyeket alapvetően két fontos tényre lehet visszavezetni:

  • A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel. Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, csipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában (Hlywiak, 2008; Maltin és mtsi., 2009)
  • A mai gabona már nem olyan minőségű és mennyiségű glutént tartalmaz, mint 50-100 évvel ezelőtt. A múltkori cikkben már említettük, hogy a fehérjetartalom és a minőség összefüggenek, a magas gluténtartalom befolyásolja, hogy a tészta mennyire lesz nyúlós és keleszthető, ezért a tápérték növelése és a jobb felhasználás érdekében a mezőgazdaságban folyamatosan szelektálják a búzákat.

Mind a két pont fontos szerepet játszik a gluténérzékenység növekvő térhódításában, de ma már igen sok alternatív lehetőség van a gluténos ételek kiváltására – erről cikkünk későbbi részében még írni fogunk részletesen.

A gluténérzékenység tünetei felnőtt korban

A cöliákiás gluténérzékenység esetében a vékonybélben található bélbolyhok pusztulásnak indulnak, elsorvadnak, ezért a bevitt táplálék nem tud optimálisan felszívódni. Ennek következtében felszívódási zavar alakul ki, a zsírok felszívódását érinti a legjobban a probléma, és jellemzően ezek okozzák a klasszikus tüneteket a gluténérzékenységnél:

  • Haspuffadás, hasmenés – ez hosszú ideig is tarthat
  • Fogyás, étvágytalanság
  • Társbetegségek kialakulása
  • Laktózintolerancia
  • Fogromlás, fogzománc hibák
  • Afták a szájban
  • Duhring-betegség

A tünetek lehetnek enyhébb vagy erősebb lefolyásúak. A felszívódási zavar miatt a szervezet nem tud feltelítődni vitaminokkal és ásványi anyagokkal sem, ennek következtében a következő tünetek is előfordulhatnak:

  • Nőknél menstruációs problémákat, meddőséget is okozhat
  • Hajhullás, körmök meggyengülése, betöredezése
  • Gyakori izomláz, izomgyengeség
  • Súlyproblémák
  • Bőrtünetek: pikkelysömör, erősen hámló és viszkető kiütések
  • Egyéb autoimmun betegségek is kialakulhatnak, pl. cukorbetegség, ízületi betegség, pajzsmirigy betegség
  • Komoly problémákat tud eredményezni a zsírban oldódó vitaminok nem megfelelő felszívódása is:
    • A vas és a B12-vitamin hiánya vérszegénységet okozhat
    • A D-vitamin és kalcium hiánya csontritkulást
    • A kálium- és magnéziumhiány izomgyengeséget
    • A K-vitamin hánya vérzékenységet

Gluténérzékenység jelei gyerekeknél

Az örökletes cöliákiás gluténintolerancia tünetei már csecsemőkorban is jelentkezhetnek hasmenéssel, hasi fájdalmakkal és a fejlődés elmaradásával. Ha csecsemőkorban nem, akkor általában a gluténtartalmú ételek bevezetését követő pár hónapban jelennek meg a tünetek. Csecsemőknél és fiatal gyermekeknél jellemző tünet a kidomborodó has, a gázos belek. Vannak, amik hasonlóak a felnőttek tüneteihez:

  • Hasmenés, zsírszéklet, hasfájás
  • Súlycsökkenés

És vannak amik inkább a gyermekeknél fordulnak elő:

  • Visszamaradás a fejlődésben, a nemi érés is késhet
  • Erőtlen, gyenge izomzat
  • Véralvadási zavarok – vérszegénység tünete
  • Fertőzésekre való hajlamok
  • Kisebb gyermekeknél nyűgösség

Hogyan lehet együtt élni a gluténintoleranciával? Mit ehet egy gluténérzékeny?

Napjainkban ma már a legtöbb ételre létezik alternatíva. Még ha nem is ugyanaz az ízvilág, de igyekeznek hasonló élményt nyújtani. Sőt! A gluténmentes étrendre való átállás segít kimozdulni a megszokott ízvilágból, sok új alapanyaggal és étellel ismerkedhetsz meg, amikről korábban talán nem is hallottál – pedig igazán finomak! A gabonafélék helyett köretként sokat alkalmazzák a rizs különböző fajtáit, quinoa-t, hajdinát, amarántot és kölest is. Ezekből általában liszt is kapható, amit szintén lehet sütéshez-főzéshez használni.

Fontos tisztában lenni a fennálló érzékenységgel, és ennek tudatában dietetikus segítségével a megfelelő étrendet tartani. Nem elég azonban a gluténérzékenységre figyelni; ha már kialakultak társbetegségek,  például laktózérzékenység, tejfehérje-érzékenység, akkor azokat is figyelembe kell venni a diéta kialakítása során. A cöliákiás betegeknek szigorúan kerülniük kell minden, glutént tartalmazó élelmiszert életük végéig, beleértve a „nyomokbanos”, vagy más módon gluténnal szennyezett ételeket is. Sajnos az öröklődő betegség a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható.

Gyakori kérdések a gluténérzékenységről

Mi az a gluténérzékenység?

A gluténintoleranciának több típusa is van, amiknek a tünetei igen hasonlóak. Mindenképpen a szervezet gluténre adott válaszreakciója az, amit gluténérzékenységnek nevezünk. Ez lehet örökletes (és kezelhetetlen), lehet ételallergia, vagy társbetegség is.

Milyen jelei lehetnek a gluténérzékenységnek?

A leggyakoribb a hasfájás, puffadás, hasmenés, de előfordulhat ingerültség, alvászavar, fáradékonyság, gyengeség is. Ritkább esetben a bőr-, ideg- és nőgyógyászati tünetek is utalhatnak gluténérzékenységére, vagy annak valamely szövődményére, társbetegségére. Fontos, hogy ha ilyesmit tapasztalsz, ne akard önmagad diagnosztizálni, fordulj orvoshoz, hiszen számtalan betegség állhat a probléma hátterében!

Kezelhető a gluténérzékenység?

Sajnos az örökletes autoimmun betegség, amit cöliákiás gluténérzékenységnek hívunk, gyógyíthatatlan. Szigorú diétával a tünetek enyhíthetők és megszüntethetők, de a betegség egy életen át fennáll.

Kezdőlap » Blog » Gluténérzékenység: típusai, okai és jelei