A cukorbetegség leggyakoribb tünetei és jelei

A cukorbetegség napjainkban jól ismert, ám sok tévhittel övezett egészségügyi probléma, ami az egyik leggyakoribb okozója a vakságnak, veseelégtelenségnek, szívrohamnak, stroke-nak és az alsó végtag amputációjának. 2000 és 2019 között 3%-kal nőtt a cukorbetegek száma, és 2021-ben 6,7 millió ember esett áldozatául. Hogy ismerhetjük fel a cukorbetegség jeleit, és mit kell tudnunk róla?

A cukorbetegség fő típusai

Cukorbetegségről vagy diabéteszről akkor beszélünk, amikor a szervezet, azon belül a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű inzulint termelni, vagy a szervezet nem ismeri fel az inzulint. Ez az a hormon, ami a vércukorszintért felel, pontosabban segít a vérben lévő glükózt eljuttatni azokhoz a sejtekhez, ahol energiává alakulhat. Így tulajdonképpen az inzulin segít a vércukorszintet csökkenteni, amikor az táplálkozás hatására megnövekszik, így mindig megfelelő értéken marad.

Ma már a cukorbetegség egy krónikus népbetegség, és az érintettek száma évről évre csak nő. Kialakulása lassú, és több tényező is okozhatja a kutatások szerint, bár a konkrét okát még mindig nem tudni. Megkülönböztetünk prediabéteszt, inzulin-rezisztánciát (IR), 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget, valamint nőknél előfordul a terhességi cukorbetegség is.

1-es típusú diabétesz

Főleg (de nem kizárólag) gyerekkorban jelentkezik. Egy autoimmun betegség, aminek hatására a szervezet megtámadja a hasnyálmirigy bétasejtjeit, amik az inzulint termelik, ezért a test nem, vagy csak minimálisan termel inzulint. Úgy is szokták nevezni, hogy „inzulinfüggő diabétesz”, mert ennél a betegségnél az érintettnek élete végéig biztosítani kell az inzulin bevitelét a szervezetbe, ráadásul naponta többször is a túlélés érdekében.

Kialakulásának okát mai napig vizsgálja az orvostudomány, már vannak biztató kutatások, amik már feltételezésekre adnak okot. Legvalószínűbb, hogy egyaránt vannak genetikai és külső környezeti okai is a kialakulásnak. A genetikai okokat meg lehet találni a családfában visszamenőleg, a környezeti tényezők között pedig főleg vírusok szerepelnek, mint a mumpsz vagy a rubeola, illetve az Echo-vírusok is.

2-es típusú diabétesz

Az 1-es típussal ellentétben, ez inkább felnőttkorban jelentkezik, jellemzően akár évekig is eltart, mire diagnosztizálnak valakit a 2-es típusú cukorbetegséggel. Napjainkban sajnos az elhízás következtében fiatalabb korúaknál is egyre gyakrabban előfordul. Ebben az esetben a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, és a sejtek pedig kevés táplálékhoz jutnak, így túl sok cukor marad a véráramban, aminek hatására megnő a vércukorszint. 

A terhességi cukorbetegség

Legtöbb esetben csak a terhesség alatt, tehát a baba megszületéséig tart. Az orvosok általában a 24-28. hét között vizsgálják, mert jellemzően a várandósság közepén alakul ki. A megfelelő diétával és rendszeres mozgással kordában tartható, de előfordul, hogy a szervezetbe plusz inzulint kell bejuttatni. A terhességi cukorbetegség kialakulása a hormonális változás miatt jön létre, mert a lepényi hormonok szerepvállalása miatt a nő szervezetének több inzulinra van szüksége.

Másodlagos cukorbetegség

Bár keveset hallani róla, a másodlagos cukorbetegség egy létező jelenség. Nevét onnan kapta, hogy ebben az esetben valamilyen egyéb betegség vagy gyógyszer miatt jelentkezik a cukorbetegség, például a hasnyálmirigy gyulladás, a Cushing-szindróma, illetve a pajzsmirigybetegségek is. Gyógyszerek közül a szteroidok is okozhatják, mert károsítják a hasnyálmirigyet.

A rejtett cukorbetegség tipikus tünetei

Rejtett cukorbetegség az az állapot, mikor a diagnózis még nincs meg, esetleg még a kivizsgálás sem történt meg, de a diabétesz tünetei már észlelhetők. A tünetek megjelenése után érdemes cukorterheléses vizsgálatot végezni az egyértelmű meghatározás miatt. Általános tünetek, amikre érdemes odafigyelni:

• Lassan gyógyuló sebek
• Fáradékonyság
• Állandó szomjúságérzet, emellett gyakori vizelési inger
• Fokozott éhség
• Bőrfertőzések
• Látás romlása, homályosodása
• Rosszullétek

Mivel nem termelődik inzulin, vagy a sejtek nem jól ismerik fel, ezért a vércukorszint az átlagosnál magasabb. Ezt éhgyomorra lehet ellenőrizni: a normál érték 3,5-5,5 mmol/l között van, prediabétesz esetén 5,5-7 mmol/l között, cukorbetegség esetén ez az érték eléri és meghaladja a 7,0 mmol/l-t.

Mi a teendő, ha cukorbetegség jeleit észleljük magunkon?

Az első és legfontosabb a pontos diagnózis. A tünetek nagyon hasonlók a különböző cukorbetegségek esetében, ezért először meg kell tudni, hogy mit is jelentenek. Amennyiben inzulinrezisztencia vagy prediabétesz áll a háttérben, úgy még van esély a kigyógyulásra. Az időben észrevett cukorbetegség megfelelő diétával és kezeléssel akár vissza is fordítható.

A terhességi cukorbetegségnél a kötelező szűrést követő pozitív eredmény eseté, az orvosok és a dietetikus közösen segít meghatározni a terhesség alatti diétát, amit szigorúan tartani kell! Kezelés nélkül több negatív hatása is lehet, mint pl. szülési komplikációk, nagyobb súlyú gyermek, méhlepény elégtelenség vagy akár koraszülés.

1-es típusú diabétesz diagnózisánál együtt kell élni a tudattal, hogy az inzulinbevitel állandó napi programmá válik, ráadásul többször is. Kifejezetten fontos a folyamatos és rendszeres szakorvosi kontroll, illetve a szűrővizsgálatokon való részvétel. A tudomány mai állása szerint az 1-es típusú diabétesz nem gyógyítható és az inzulinterápia egy életre szóló, szükséges kezelés. Ellenőrizni kell a szénhidrátbevitelt és fontos az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás.

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető, ám kialakulása után már terápiás kezelésre van szükség. Ez lehet inzulinterápia, életmód-terápia és gyógyszeres kezelés. Az életmód-terápia tulajdonképpen az egészséges életmódra való áttérést jelenti, ahol cukormentesen, lehetőleg alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztva kell étkezni, kiegészítve mindezt a testmozgással. A gyógyszeres kezelés mellett is kiemelten fontos az egészséges életmód, mert a cukorbetegség állapotromlása csak így kerülhető el. Az inzulinterápia a „végső állomás: akik nem tartják be a diétát és a rendszeres mozgást, ez a lépés elkerülhetetlenné válik.

Mítoszok a cukorbetegséggel kapcsolatban

A tévhitek gyakrabban hírhedtebbek, mint a tények. Célunk, hogy az álhíreket, amik a cukorbetegség körül alakultak ki, eloszlassuk. Ez egy igen elterjedt betegség, és a megfelelő információk birtokában akár meg is előzhető a 2-es típus kialakulása. 

Tévhit #1: A cukorbetegség nem járhat súlyos szövődménnyel

Ez súlyos tévedés, hiszen igen komoly szövődmények alakulhatnak ki.
Az egyik leggyakoribb a látásromlás (retinopátia), sőt, akár vakság is előfordulhat. Ennek oka, hogy a vérben megnövekedett cukor károsítja a szem szöveteit, mégpedig azokat, amik segítenek fókuszálni. Ezek a sérült szövetek szivárogni kezdenek és gyulladást okoznak.

Jelentkezhet idegi fájdalom is (neuropátia), ami egy indikátora lehet a cukorbetegségnek. A neuropátiás megbetegedések közel egyharmadát okozza a magas vércukorszint. Legtöbbször az alsó végtagban jelentkező zsibbadás árulja el, vagy bizonytalanná válik a járás, bizsergés jelentkezik a lábon terhelés nélkül is. Ebben az esetben érdemes szakvizsgálaton ellenőriztetni a tünetek eredetét.

Érszűkületet az erek elmeszesedése okoz, ami az egész szervezetben kialakulhat, akár a szívnél is. Terhelés esetén egyértelmű fájdalom keletkezik, a sebesedés, fekélyesedés a súlyosbodás jele. Az érszűkület figyelmen kívül hagyása amputációhoz is vezethet. Összetett kezelést igényel, folyamatos szakorvosi vizsgálatok, szűrések és ellenőrzések szükségesek.

A diabétesz egyik súlyos szövődménye lehet a szívinfarktus, mivel a cukorbetegség miatt magas vércukorszint alakul ki, ezért az egyik szövődmény pont az érhálózat központját érinti, a szívet. A koszorúereinek meszesedése olyan mértéket ölt, hogy el is záródik. Itt megszűnik a vérellátás, ami szívizomelhaláshoz vezet, vagyis kialakul a szívinfarktus. Az elhalt izom helyén hegszövet alakul, ami viszont már nem olyan rugalmas, ezért magában hordozza a következő szívinfarktus veszélyét.

Tévhit #2: Cukorbeteg az lesz, aki nagyon sok cukrot eszik

Ezt talán a legkönnyebb megcáfolni, hiszen ma már a legtöbb élelmiszer tartalmaz cukrot, még a fagyasztott, mirelit termékek is. Az 1-es típusú cukorbetegség ráadásul genetikai tényezőkön is múlik. Tény viszont, hogy a nagyobb túlsúly és a kalóriadús étrend mozgásszegény életmóddal karöltve könnyen cukorbetegséghez vezethet.

Tévhit #3: Csak a kövérek lehetnek cukorbetegek

Ez sem igaz, annak ellenére, hogy a túlsúly növeli a cukorbetegség kialakulását, de van, akinél sosem alakul ki a túlsúly ellenére sem. Itt megjegyzendő, hogy a 2-es típusú cukorbetegek ötöde egyáltalán nem elhízott, az 1-es típusú cukorbetegségnél pedig mivel örökölt betegségről van szó, nem meghatározó a testsúly.

Tévhit #4: A cukorbetegek nem fogyaszthatnak édességet

A cukros ételek és édességek senki számára nem egészségesek, mindenképp mértékkel kell őket fogyasztani. A cukorbetegek igenis fogyaszthatnak édességet bizonyos szabályok betartása mellett, például a napi kalóriabevitel 10%-ánál több cukrot nem vihetnek be. Ebbe beleszámít a gyümölcscukor, tehát a gyümölcsfogyasztás is.

Mi a Majomkenyérnél a diabétesszel élők szempontjait is figyelembe véve készítjük kekszeinket és édességeinket

Ezért érdemes körülnézni gluténmentes és vegán kekszeink, cukormentes kekszeink és cukormentes bonbonaink között is.

Gyakori kérdések a cukorbetegség jeleivel kapcsolatban